Amikor a gyerekek tanulmányi eredményeit figyeljük, akár szülőként, akár pedagógusként, hajlamosak vagyunk csak a konkrét tárgyra, illetve a siker vagy a kudarc közvetlen jeleire fókuszálni. Írásnál az írásképre és a helyes ceruzafogásra, olvasásnál a folyékony olvasásra és a szövegértésre, matematika esetében pedig a feladatok hibátlan megoldására. Ha a gyerek jól teljesít, elkönyveljük, hogy minden rendben, ha gyengébben, akkor még több gyakorlással, ismétléssel (a gyerek szemszögéből ’kínzással’) igyekszünk behozni a lemaradást.
Pedig kutatások tucatjai bizonyítják, hogy sokkal célravezetőbb lenne megérteni a képességbeli különbségek valódi okait és azokat a készségeket fejleszteni, amelyek valójában magyarázzák a különbségeket. Az eltérő tanulmányi eredmények mögött ugyanis fontos képességek, készségek megléte vagy hiánya rejlik, az íráskép, a folyékony olvasás, illetve a matematikával való boldogulás már csak ezek következménye. Ahhoz ugyanis, hogy ezeket a feladatokat el tudjuk látni, agyunk idegpályáinak megfelelő működésére és együttműködésére van szükség, ami nem az iskolapadban dől el és nem is a házifeladat megírása a kulcsa. Sokkal inkább az, hogy gyermekkorban mennyire hagyjuk, illetve segítjük elő ezen részképességek megfelelő fejlődését.
A motoros mozgások és az agyfejlődés
Gondolkodásunk és tudatos cselekvésünk legfőbb irányítója agyunk homloklebenyi része, az ún. prefrontális kéreg. Agyterületünk ezen részének fejlettsége határozza meg, milyen módon tudjuk irányítani mozdulatainkat, viselkedésünket, de ugyanezen agyterület felelős a figyelem-összpontosításért, a problémamegoldó gondolkodásért, illetve agyunk különböző területeinek összehangolt működtetéséért.
Csecsemő és kisded korban a mozgásfejlődés révén indul el agyunk ezen részének fejlődése, ezáltal válik a gyermek mozgása egyre tudatosabbá, sokoldalúbbá és ennek a folyamatnak köszönhetően vagyunk képesek egyre összetettebb feladatokat ellátni. Az agyfejlődés (plasztikusan fogalmazva agyunk „huzalozása”) szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél sokoldalúbban épüljenek ki azok az agyi idegpályák és idegrendszeri kapcsolatok, amelyek az egyre összetettebb és finomabb mozgásokat képesek irányítani, hiszen annál szabadabban tudja a cseperedő gyermek felfedezni és alakítani környezetét, amely teret ad gondolkodási és problémamegoldó képességének fejlődéséhez. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe van annak, milyen környezetben és milyen foglalatosságok közepette nő fel a gyermek. Minél több inger éri, minél változatosabban tudja próbára tenni nagymotoros és finommotoros mozgását, megtapasztalni általa a világot, annál jobban fejlődik a prefrontális kéreg, ami később kihatással lesz a gondolkodási képességére.
Iskolás korban, amikor egyre több feladat igényli a finommotoros mozgást (úm. írás, rajzolás), a fejlett finommotorikával rendelkező gyerekek óhatatlan előnyt élveznek társaikkal szemben, hiszen ők sokkal nagyobb figyelmet összpontosíthatnak a pedagógusra, illetve az adott feladat megoldására, mint azok, akiknek nehézséget okoz a betűket, számokat papírra vetni. A finommotorika szerepe azonban ennél sokkal összetettebb.
A finommotorika és a vizuális-téri koordináció
Az első átfogó kutatást, ami 5-18 éves kor között vizsgálta a finommotorika és a tanulmányi eredmények közötti összefüggést, 2013-ban a George Mason egyetemen végezték A.G. Carlson vezetésével (kutatásokat korábban is végeztek a témában, de azok többnyire óvodás és kisiskolás korú gyerekeket vizsgáltak).
A kutatás rámutatott, hogy a finommotorikus készségek akkor segítik elő leginkább a gondolkodási készségek fejlődését, ha vizuális-téri koordinációt igénylő feladatokkal párosulnak (pl. adott minták méretarányos másolása rajzolással, építőkockákkal való építkezés), ezek végrehajtása ugyanis sokkal összetettebb feladatot jelent agyunknak, ami segíti az összetettebb idegpályák kialakulását. Mindemellett ezen feladatok ellátása óhatatlanul megköveteli az összpontosítást, a koncentrációt, a türelmet, kitartást, amelyek szintén elengedhetetlenek a tanulás sikeréhez.
Rajtad is múlik, hogyan fejlődik gyermeked gondolkodása
A gondolkodás fejlődését előmozdító készségek nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan alakulnak ki. Gyerekkorban természetszerűleg játék közben. A szakemberek szerint éppen ezért olyan játékokat érdemes gyermekünk kezébe adni, amelyekkel szívesen játszik és amelyek egyszerre igénylik a finommotorikát ill. a vizuális-téri koordinációt. Hogyan lehetséges ez?
A gyurmázás köztudottan az egyik leghasznosabb játék a finommotorika fejlesztéséhez, az építőjátékok, illetve a legózás pedig kiválóan fejlesztik a vizuális-téri koordinációt. Mindkét játékot imádják a gyerekek, akár órákig is elvannak velük. Kézenfekvő a kérdés, miért nem lehet ezt a két játékot „egybe gyúrni”, hogy a finommotorikát és a vizuális-téri koordinációt egyszerre fejleszthessék? A jó hír: nem csak lehet, de már számodra is elérhető. Az egyedülálló Mad Mattr legós gyurma ugyanis pont ezt a lehetőséget kínálja: a gyermekek gyurmával legózhatnak!
Milyen képességeket és hogyan fejleszt a Mad Mattr legós gyurma?
- A kockák elkészítése - a szokásos gyurma kinyomókkal és formázókkal szemben - több lépcsős művelet, ami egyszerre fejleszti a koncentrációt, odafigyelést, a türelmet és kitartást;
- Mivel a kockákat magunk gyártjuk, építés előtt ki kell gondolni, mire lesz szükségünk, ami a tervezést, az előre gondolkodást fejleszti;
- A kockák egymásba illeszthetők és formatartók, de csak finom mozdulatokkal építhetők (különben a kocka szétnyomódik, nem úgy, mint a műanyag vagy fa építőkocka), a vele való építés ezért egyedülálló módon fejleszti a finommotorikát;
- Az apró kockákkal való építkezés a vizuális-téri koordinációt is fejleszti;
- A gyurmázás és az alkotás a kreativitást fejleszti;
- A Mad Mattr tapintása ezen kívül a tapintás és a szenzoros funkciókat is folyamatosan fejleszti;
Mindezek mellett a Mad Mattr gyurmával való játék kiválóan ellazít, relaxál és szabad játékot is biztosít.
