Bár mások előtt szeretjük magasztalni a kreativitást, a mindennapi életben akaratlanul is mindent elkövetünk, hogy magunkat és másokat is gátoljunk benne, legyen az kollégánk, beosztottunk vagy éppen saját gyermekünk. Leginkább azért, mert sokszor tisztában se vagyunk vele, mi is a kreativitás valójában és mi minden kell ahhoz, hogy kibontakozhasson.
A pszichológiában azt a képességet nevezik kreativitásnak, amellyel új és eredeti dolgokat, ötleteket, elméleteket, technikákat, módszereket vagy gondolatokat hozunk létre. A világmegváltó találmányoktól a hétköznapi élet egyszerű feladatához kapcsolódó újításon át egy matek példa rendhagyó megoldása mind-mind a kreativitás eredménye. Nem kell tehát feltétlenül Picasso, Salvador Dali módjára festeni, vagy az Artemis holdrakétát megalkotni ahhoz, hogy kreatívak legyünk. Ahhoz azonban, hogy a kreativitás bármilyen szinten is kibontakozhasson, nem (csak) istenadta tehetségre és ihletre van szükség, hanem olyan támogató környezetre és körülményekre, amelyek elősegítik a valóban eredeti gondolatok születését.
1. A kreativitás egy jó kérdéssel kezdődik!
A legtöbb kreatív gondolat hétköznapi helyzetek, szokások, elgondolások szüntelen megkérdőjelezésével indul. A gyerekekben ösztönösen jelen lévő képesség, amivel persze nem ritkán szüleik agyára tudnak menni, hogy lépten nyomon megkérdezik, “ez mi?”, “ez miért van így”, “és akkor ez miért nem?”. Felnőttként persze hajlamosak vagyunk sok mindent természetesnek, magától értetődőnek venni, és könnyedén rávágjuk, hogy “így szoktuk”. Pedig egyáltalán nem magától értetődő, miért folyik a csapból a víz, miért mennydörög és villámlik, vagy éppen hogyan termel áramot a napelem vagy a szélturbina.
Minden kreativitás alapja, hogy merjünk kérdezni, merjünk megkérdőjelezni bármit, éppen ezért bátorítsunk erre mindenkit, leginkább gyermekünket.
2. A jó válasz újabb kérdéseket vet fel
Egy jó kérdésre jó választ is tudni kell adni, feltéve, hogy birtokában vagy az ehhez szükséges tudásnak. Kisebb gyerekeknél persze sok kérdést egyszerűen megválaszolhatsz, de ahogy a kérdések egyre összetettebbek és bonyolultabbak lesznek, úgy válik egyre komolyabb kihívássá válaszolni rájuk.
Szerencsére semmi sem tiltja, hogy rákeress a válaszra, akár gyermekeddel közösen. Ami pedig még ennél is inspirálóbb, ha te magad teszel fel olyan kérdéseket, melyek megválaszolásával gyermeked saját maga juthat el a megoldáshoz.
3. Ne gondold, hogy mindent jobban tudsz!
Arisztotelész mondta, hogy “minél többet tudunk, annál többről tudjuk, hogy nem tudjuk”. Ebből következően sose gondoljuk, hogy meglévő tudásunk mindenre képes választ adni. Se szeri se száma azoknak a listáknak, melyekben az egykor iskolában tanult megkérdőjelezhetetlen tudásunkról derül ki, hogy nem igaz. Napóleon nem volt alacsony, és nem a gyémánt a legkeményebb anyag a Földön, hanem a grafén.
Éppen ezért mindig légy nyitott mások és saját gyermeked gondolataira is és fogadd el, hogy a legtöbb problémának többféle megoldása is lehet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne adhatnál tanácsokat, nem mondhatnád el, szerinted, mi lenne az üdvözítő megoldás. És természetesen nem kell sutba dobni az emberiség több ezer éves tudását, vagy a bevált gyakorlatokat, a kreativitás nem egyenlő azzal, hogy minden szabályt elfelejtünk és mindent a nulláról kezdünk (a kompozíció a festészetben vagy a zenei skálák ismerete akkor is fontos, ha éppen olyan művet alkotunk, amely ezeket valamilyen módon felborítja).
4. Adj időt a kreativitásnak
A kreativitáshoz idő kell. Szabadidő, amit nem mindennapi rutinfeladatokkal töltünk, hanem átadhatjuk magunkat egy adott probléma megoldásának, vagy éppen kreatív alkotásnak. A legtöbb kreatív alkotó (író, festő, zeneszerző stb.) minden nap bizonyos mértékű időt áldoz a kreativitásra (aminek persze nem feltétlenül van minden nap kézzel fogható eredménye).
Ebből következően fontos, hogy legyen kreativitásra fordítható szabadidő. Ha gyermeked minden perce be van osztva és nincs ideje gondtalan szabad játékra, unatkozásra (bizony, az unatkozás az egyik legmotiválóbb lehetőség arra, hogy gyermekünk kitaláljon valamit), akkor a kreativitása sem fog tudni fejlődni. Az iskolai feladatok és az iskolában való helytállás önmagában is rengeteg időt vesz el a gyerek életéből. Ha a fennmaradó szabadidőt lépten nyomon különórákkal, szakkörökkel, versenyekkel zsúfolod tele, attól fosztod meg, hogy saját maga találjon ki, fedezzen fel dolgokat.
5. Adj teret a próbálkozásnak, kísérletezésnek!
A legtöbb kreatív ötlet, találmány, alkotás vég nélküli kísérletezés eredménye. Bár mai napig tartja magát az az elképzelés, hogy a kreatív embereket egyszer csak megszállja az ihlet és egyből remekművet alkotnak, a valóság ehhez képest az, hogy a siker sok-sok gyakorlás, próbálgatás, kísérletezés eredménye, amihez nyitottság és sok-sok idő kell.
Szülőként különösen fontos, hogy ha gyermeked látszólag értelmetlen dolgot csinál (pl. pet palackot farigcsál, minden cél nélkül túrja a homokot stb.), ne kérdezgesd egyből, mit csinál, miért csinálja, pláne ne szóld le és ne adj egyből tanácsokat. Fontos, hogy szabadon kipróbálhasson dolgokat, és minél több dolog esetében maga jöjjön rá a dolgok nyitjára vagy éppen saját korlátaira, ahol majd a segítséged kéri.
6. Adj lehetőséget a kudarcra
Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik, hogy a legtöbb dolog senkinek sem sikerül elsőre, sőt másodszorra, harmadszorra se. A sikerhez mindig kudarcok sokaságán vezet az út, ami nem szabad, hogy kedvünket szegje. A kreativitás egyik kulcsa a kritikus gondolkodás képessége, azaz hogy képesek vagyunk tanulni saját hibáinkból, mígnem megalkotjuk azt, amit valójában szeretnénk.
Nem véletlen, hogy egyes egyetemeken (pl. Stanford) külön kurzust alapítottak a diákok kísérletezésére.
7. Tanulj meg hasznos kritikus lenni
A kritika hiánya éppoly káros tud lenni mint egy megalapozatlan vagy nem építő jellegű kritika. Kritizálni mindenki tud, de oly módon kritizálni, hogy az inspiráló legyen és segítsen a minél tökéletesebb alkotáshoz, már csak kevesen tudnak.
Csak azért mert gyermeked alkotott valamit, nem kell fenntartások nélkül csodálatosnak látnod, mert ezzel pont a fejlődéstől fosztod meg. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy gyermeked életkorához és képességeihez igazítsd kritikai elvárásaidat és ne vedd el a kedvét a folytatástól, csak azért mert elsőre nem tökéletes, amit alkotott. Mindenkinek szüksége van sikerélményekre, éppen ezért elsőként mindig a pozitívumokat vedd észre és csak ezután javasolj, hogyan fejlődhetne tovább. A különféle kreatív készletek pont azért hasznosak, mert gyermeked megkapja belőlük az útmutatást, hogyan induljon el és biztos lehetsz benne, hogy az első lépések is tartogatnak sikerélményeket.
8. Ne mások kreativitásában vessz el órákra
Az internet hatalmas lehetőségeket rejt, ha kreatív energiáinkat akarjuk újratölteni. A főzéstől a filmezésen át a szabás varrásig, a különféle tudományos kurzusokról nem is beszélve, bármelyik területbe akár ingyen, vagy minimális ráfordítással beleáshatjuk magunkat, elsajátíthatunk technikákat, amikhez 50 éve csak kiváltságos kevesek férhettek hozzá.
De a vég nélküli Instagram és TikTok folyamok böngészése nem ad hozzá a kreativitásunkhoz, és pont attól fosztanak meg minket, amire a legnagyobb szükség van a kreativitáshoz: az időtől.
CURIOCITY Webáruházban számos remek lehetőséget kínálunk, hogy gyermeked és te is kedvet kapj a kreativitáshoz, kísérletezéshez. Nézz körül, és válogass több száz kreatív játék ötletünkből, a Djeco, az Avenir vagy éppen a Sycomore kreatív játékai, vagy a Buki illetve a Learning Resources tudományos játékai közül.